Dornfeld László szerint a jogi és a pénzügyi körülmények is amellett szólnak, hogy ne ügydöntő népszavazáson döntsünk az Ukrajna uniós tagságáról szóló kérdésről.
Orbán Viktor egyértelművé tette a megszólalásában, hogy nem népszavazásról lesz szó, hanem a nemzeti konzultációra hasonlító közvetlen demokratikus eszköz újragondolásáról és alkalmazásáról. Ez a megoldás egyértelműen azt az előnyt hordozza magában, hogy – szemben a népszavazással – meglehetősen kötetlen, cserébe gyors és hatékony egyeztetési keretrendszert határoz meg – nyilatkozta lapunknak Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője a miniszterelnök csütörtöki bejelentése kapcsán.
A népszavazásnak ugyanis nagyon szigorú jogi feltételei és menetrendje van, így egy kérdésnek is nagyon szigorú jogi feltételeknek kell megfelelnie – tette hozzá, példaként említve a gyermekvédelmi népszavazást, amelynek kiírásakor az egyik kérdést a Kúria elutasította, abban nem lehetett megkérdezni a magyar embereket. Ráadásul léteznek tiltott tárgykörök is népszavazások esetén, ami tovább bonyolítja a jogi helyzetet.
Az elemző szerint
a népszavazással szemben az is fontos érv, hogy a konzultáció költséghatékonyabb,
az adatvédelmi előírások betartása a legfontosabb, semmilyen szigorú és költséges jogi keret nem vonatkozik rá
Ezt is ajánljuk a témában
A kormányfő egyedüliként megvétózta a fegyverszállításokat Ukrajnába, majd bejelentette, hogy véleménynyilvánító szavazást indít Ukrajna európai uniós tagságáról.
Arra a kérdésre, hogy milyen súlya lehet egy ilyen szavazásnak, összehasonlítva egy országos népszavazással, Dornfeld úgy reagált: országos népszavazás esetén csak ügydöntő típusú létezik, véleménynyilvánító nem. Ugyan utóbbit a még ismerte a korábbi Alkotmány (még ha ritkán is alkalmazták), a 2011-es Alaptörvény már nem tartalmazza.
Az ügydöntő népszavazás, mint neve is mutatja, jóval erősebb egy véleménynyilvánító eszköznél, hiszen, ha érvényes és eredményes, akkor az Országgyűlésre nézve jogilag kötelező erővel bír. Éppen ezért az érvényességi és eredményességi feltételei is sokkal szigorúbbak: a választásra jogosultak több mint felének érvényesen kell szavaznia, és a leadott szavazatok több mint felének azonosnak kell lennie ahhoz, hogy az jogilag értelmezhető legyen.
Éppen ezért az érvényességi és eredményességi feltételei is sokkal szigorúbbak: a a választójogosultak több mint felének érvényesen kell szavaznia, és a leadott szavazatok több mint felének azonosnak kell lennie ahhoz, hogy az jogilag értelmezhető legyen – magyarázta az elemző.
Jó példa erre a már említett gyermekvédelmi népszavazás, amely azért lett formailag érvénytelen, mert 50 százalék helyett csak 47 százalék szavazott érvényesen. Ha létezne egy kizárólag véleménynyilvánító és nem ügydöntő népszavazási típus a magyar jogrendszerben, úgy az jobban összehasonlítható lenne a konzultációs formával – magyarázta Dornfeld. Ott ugyanis mindez a nehézség nem jelentkezik, ugyanakkor jogi értelemben nézve a döntés nem is kötelező erejű.
Ezt is ajánljuk a témában
Az Európai Unió már eddig is 135 milliárd euró, azaz mintegy 55000 milliárd forintnyi támogatást nyújtott Ukrajnának.
A kormány azonban politikailag mindig tartotta magát a konzultációk mindenkori eredményéhez.
A fentebb említett véleménynyilvánító népszavazás intézménye létezik némely országban, ugyanakkor a konzultáció egyértelműen „hungarikum”, magyar sajátosság. A magyar jobboldal kormányra kerülését követően rögtön hozzálátott, hogy megvalósítsa ennek rendszerét, és párbeszédet folytasson a lakossággal a legfontosabb kérdésekben. Számos olyan témában volt már konzultáció, ami egzisztenciális kérdéseket érint, így például az említett gyermekvédelem, a migráció vagy a szankciós politika.
Sehol Európában nincs még egy olyan ország, amelynek vezetése ilyen rendszerességgel és gyakorisággal kérdezné meg a választópolgárokat, pláne nem ezekben a témákban
– hangsúlyozta a Mandiner megkeresésére az Alapjogokért Központ vezető elemzője.
Nyitókép: Orbán Viktor nyilatkozik az uniós csúcs után (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)
A németek már egy összeurópai hírszerzési hálózatot akarnak létrehozni az ukránok miatt.
A külügyminiszter leszögezte, nem tartozik azok közé, akik szerint Oroszország az EU számára fenyegetést jelent
Franciaország és más európai országok megkezdték az ukrán hadsereg információs ellátásának megerősítését.
Míg a magyar miniszterelnök Európa sorsáról döntött, a Tisza Párt gyűlésén egy politikai elemző felbukkanása volt a legnagyobb szenzáció.
Magyarország számára sorsdöntő megállapodásra derült fény.
Csőd és tartozások: Papp Nikoletta mégsem bánta meg, hogy a román bajnokságban maradt.
A németek már egy összeurópai hírszerzési hálózatot akarnak létrehozni az ukránok miatt.
Az amerikai–brit kapcsolatok kezdenek egyre hűvösebbé válni.
